Krónikák

48. KECÖL

I.

Ennyihány esztendőkkel gabonát vévén Kapuvárban a fatensek, akkoron volt tiszttartó, Schenk Mihály úr mutatott a fatenseknek bizonyos, mintegy 80 esztendős urbáriumot, melly Nádasdy idejében, midőn tudniillik az egész kapuvári dominiumot bírta volna, készíttetett, abban mindennemű szolgálatjok és adózások ezen helységbéli lakosoknak is kiszabva és rendelve lévén.

II.

így tehát azon urbáriumhoz képest vitték ekkoráig véghez szolgalatjukat és adózásikat.

III.

Amint praemittálva (=előrebocsátva) vagyon, szolgálatjok és adózások az urbáriumban foglaltatik. 

IV.

Beneficiumi közül számláltatik ezen helységnek egy fertál esztendeig való szabad korcsmáltatása.

Item tűzre és épületre való szükséges fájok, nemkülönben mezejekben, úgy szintén az uraság erdeiben is elegendő pascuatiójok és szabad legeltetések, nemkülönben midőn árvizek nincsenek és sok essők nem járnak, mezejeknek alkalmas termése. Rétjeik is alkalmas számmal és qualitással vannak, mellyekben mindazonáltal sarjú nem kaszáltatik. SzŐllŐ hegy itt nem lévén, azért excessus a hegyvám vételében.

Ellenben a maleficiumok között számláltatik l-o: a Rábának gyakor kiöntése, 's attul vetéseikben úgy rétjeikben okozni szokott károk. 2-do: a Rába esztoráira esztendőt által sok ízben való munkájok, károk és költségek.

V.

Az annectált conscriptióbul kitetszik, hogy sem egész, sem pedig fél helyesseknek egyaránt nem lévén az appertinentiájok sem földekbül, sem rétekbül, kinek több, kinek kevessebb vagyon, az egész helyesseknek tudniillik 36, 38, 40, 41, 42, 43 és több, fél helyesseknek pedig 19, 20 és 21. Rétjek pedig egész helyesseknek 13, 14 és 15, fél helyesseknek pedig 7 szekérre való, mellyben mindazonáltal sarjút nem kaszálnak.

VI.

Bizonyos száma robotjoknak nem volt, hanem valamikor és valamiképpen parancsoltattak, legottan elől állottak 4 és néha rossz utakban 6 marhával is, amint hogy az itt lévő méltóságos uraságnak major földeit is 4 és több marhával is szántani szokták, menetelek és jövetelek ekkoráig a heti robotban belé nem számláltatván.

VII.

Ekkoráig semmiféle terméseikből kilenczedet nem adtak, és nem is tudják, hogy valamelly részén ennek a vármegyének szokásban volna a kilenczed vétel. Többire itt való mind egész helyes gazda sub titulo redemptionis victualium (=terménymegváltás címén), úgy mint száraz csép [lő] pénzért, nemkülömben egy helytül adni szokott 10 tyúkért, 2 iccze vajért, 2 kappanyért és 2 lúdért fizet öszveséggel 4 forintot, 50 dénárt, ezeken kívül ád minden helyes gazda in natura 20 tojást, az egész helység pedig az őz vagy borjú helyett florenum 1 denarios 50.

VIII.

Itt semmi déserta sessio nincsen. 

IX.

Kinek öreg attya, kinek pedig édes attya itt születvén, és magok is a fatensek többi társaikkal együtt itt nevelkedvén, innénd ítélik, hogy talán örökös jobbágyai légyenek a méltóságos uraságnak, de bizonyossan mégsem tudják a fatensek.

Horváth György X, Takács János X. esküttek, Varga György X. Bakos Mihály. Tóth János. Soós János X.

(P. H.)

A vármegye részéről kiküldött összeírok Palkovics Mátyás főszolgabíró és Szekfű Pál esküdt.

[Kecöl, 1767. április 24.] Jelzete: SmL. IV.l. k. bb. 81.sz. 

Forrás: Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998) A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

https://library.hungaricana.hu

A FALVAK VÁLASZAI 

...

11. BELED 

...

IV. 

Vagyon oherczegsége, úgy többi uraság jobbágyinak az törvénynek értelme szerint Szent Mihály naptúl fogva karácsonyig szabad korcsmáitatások és az három többi fertály esztendőben is kevés árendának fizetése mellett megengedi jobbágyinak kegyeimessen, jobb substinentiájokra nézvést is az korcsmáitatást.

vagyon oherczegsége jobbágyai részérül különössen 6 köböl alá való szántófölgyök, kinek mindazonáltal egy része a víz miatt kár alá vétetve vagyon. Réttyek is három szekérre való vagyon, nemkülönben amennyire a beledi közös erdőben tűzre való fájok; épületre valót oherczegsége jobbágyai ugyan keczölyi erdőbül ingyen, más uraságok jobbágyai pedig pénzen venni kénszeríttetnek. Ellenben nehézségekre vagyon az Rábának gyakor kiöntése által földeikben és réttyeikben okozni szokott károk, úgy annak eszteráira gyakor járások és munkájok. 

Forrás: Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998) 

Szabadfordításban (honlapkezelő) ma valahogy így hangzana:

Őhercegsége, miként a többi uraság jobbágyainak is, a törvény értelmében Szent Mihály napjától karácsonyig szabad italmérési jogot enged. Az év másik három negyedében is megengedi jobbágyainak a kocsmatartást és italmérést, csekély bér (árenda) fizetése mellett, kegyesen, jobb megélhetésük elősegítésére.

Őhercegsége jobbágyainak külön-külön hat köböl alá való szántóföldjük van, amelynek azonban egy részét a víz gyakran károsítja. Rétjük is van, mintegy három szekér szénára való. Ugyancsak van tűzifájuk a beledi közös erdőben; épületfát Őhercegsége jobbágyai a rábakecöli erdőből ingyen kapnak, míg más uraságok jobbágyai azt pénzért kénytelenek megvenni. Hátrányuk viszont, hogy a Rába gyakori kiöntése földjeikben és rétjeikben rendszeresen károkat okoz, továbbá gyakran kell a folyó eszteráihoz járniuk és ott munkát végezniük.