Krónikák

Az elmúlt hét végén Luca-napi míves találkozót tartottak Rábakecölben, „Bábi néni kincsesházában". A tájháznak átalakított épületben az elmúlt években több, különböző ünnephez köthető rendezvényt is tartottak azzal a céllal, hogy felelevenítsék a környék és a távolabbi régiók kézművességét és a lehetőségekhez mérten ezeket a lassan elfeledett foglalkozásokat a helybélieknek megtanítsák.

– Így volt ez legutóbbi rendezvényünkön is, ahol a kosárfonás rejtelmeibe avattuk be az érdeklődőket egy szakember segítségével – mondta Kokas Éva, a Pajtaműhely Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítványt a minap jegyezték be, de a munkát már néhány éve elkezdték a Dél-Rábaközben. Húsvétkor, adventkor szerveznek programokat, de idén nyáron is tartottak egyhetes tábort a népi kézművesség megismertetésére. A kuratóriumi elnök szerint örvendetesen sok az érdeklődő, a gyermekek a díszeket készítették a hét végén, az idősebbek a már megtanult kosárfonást folytatták.

– Következő programunkat – immár hagyomány szerint – húsvétra tervezzük – mondta Kokas Éva. Az elmúlt hét végén tradicionális bábjátékkal zárult „Bábi néni kincsesháza" Rábakecölben.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/adventi_mives_talalkozo_rabakecolon_/1190731/

A két település vezetője légből kapottnak minősítette a hírt.

A Rábaközben is terjeszkedő Vocational Alapítvány vezetője, Nagy Ottó a Kisalföld május tizediki számában kijelentette: a rábakecöli gyermekek jó része Vágra, a szárföldiek pedig Osli alapítványi iskolájába mennek tanulni. Amennyiben a történet így folytatódna, a két kistelepülés oktatási intézményét be is zárhatná a helyi önkormányzat. Lapunk megkereste az érintett polgármestereket, akik értetlenségüknek adtak hangot a fenti hír
hallatán.

– Az alapítvány elnöke által emlegetett huszonöt kecöli gyermek Vágra történő beíratását erős túlzásnak tartom az adatok alapján – mondta a rábaközi kistelepülés polgármestere. Tuba Erik hangsúlyozta: tudomása szerint a jelenlegi tanulók közül senki sem iratkozott ki a helyi intézményből, a jövendő elsősök fele pedig már az önkormányzati fenntartású intézménybe iratkozott be. Hozzátette: a felsősök jó része a beledi iskolába megy tanulni, ahogy arról a két önkormányzat már hónapokkal ezelőtt megállapodott.

– Az alsó tagozat – hála azoknak a szülőknek, akik komolyan gondolják az oktatás helyben marasztalását – Rábakecölben maradhat, bár némileg más formában, mint eddig – mondta Tuba Erik. (Ellentétben a megyei önkormányzat munkatársa által kiadott anyaggal – Kisalföld, 2007. június 2., Pedagógusnap könnyekkel, 1., 3. oldal – a szerz.) Az önkormányzat és a tanítói kar megegyezett abban, hogy a pedagógusok hat órában látják el feladataikat, többek közt azért, hogy szeptembertől megelőzzék a további létszámleépítéseket.

– Tekintve, hogy a felsősök átmennek Beledbe, Rábakecölben felszabadul egy szolgálati lakás, melyet az önkormányzat szívesen adna oda egy nagycsaládos beköltözőnek – mondta a település polgármestere.
Dél-rábaközi kollégájához hasonlóan nyilatkozott Horváth Ferenc szárföldi polgármester is. Úgy véli, az alapítvány elnöke Szárföld esetében is túlzásokra ragadtatta magát.

– Ennek miértjéről vannak elképzeléseim, de az Osliba iratkozó szárföldi iskolások tömegéről nem tudok – jelentette ki. Két elsősről tud, akiket a kapuvári alapítványi iskolába visznek szüleik. A felső tagozat immár 1980 óta a szomszéd város Széchenyi-iskolájába jár, a szárföldi tervek szerint az alsó pedig tagiskolaként helyben marad.

– Ehhez mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak – mondta a falu vezetője. Hangsúlyozta azonban: a helyben maradó iskolához évről évre növekvő gyermeklétszám prognosztizálható, idén tizenöt, jövőre húsz, 2011-re pedig már közel harminc kis elsőst vár a helyi intézmény.

– Kérem a szülőket, a falu érdekeit is szem előtt tartva tervezzék gyermekeik jövőjét – mondta a polgármester. Horváth Ferenc úgy véli, hiába hoz áldozatokat a helyi önkormányzat, ha a szülők nem partnerek a faluközösség megtartásában.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/maradnak_a_kisiskolak_ket_telepulesen/2013193/

Rábakecöl - Hetedik alkalommal tartja kézműves- és hagyományőrző táborát Rábakecölben a Pajtaműhely Alapítvány. A civil szervezet kuratóriumi elnöke szerint országszerte egyre népszerűbb programjaik egyikén már japán vendég is fonta a kosarat.

– A Pajtaműhely Alapítvány tavaly alakult Rábakecölben, de már korábban is tartottunk hagyományőrző programokat az Erkel Ferenc utcában – mondta el lapunknak a győri Kokas Éva, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Céljuk, hogy a városoktól távol élőknek is elvigyék a máig élő hagyományok szeretetét és kézműves-foglalkozásokon továbbadják többek közt a kosárfonás mesterfogásait. Foglalkozásainkon nemcsak a felnőttek körében egyre népszerűbb kosárfonást gyakoroljuk, de a „munkába" bevonjuk gyermekeket is.

Kokas Éva kijelentette: a szervezők például átmennek Kecölből Pápocra is egy idős néniért, aki csuhéból fon táskákat, ezzel is megismertetve a helybélieket. Ez utóbbi azonban már nem igaz a hetedik alkalommal megrendezett rábakecöli programra, hiszen a szervezők elmondása szerint nemcsak a dél-rábaközi kistelepülésről, de a megye több városából, falujából is érkeznek érdeklődők, egy-egy rendezvényükön több száz vendégre számíthatnak.

– A megyeszékhelyen kívül többek közt Székesfehérvárról, Budapestről és Szombathelyről is fogadhattunk érdeklődőket, de például egy alkalommal egy Győrben nyaraló japán vendég is kipróbálta a magyar kézművességet – mondta a kuratóriumi elnök. Elmondása szerint több vendégük is visszajár a rendezvényekre, ahol többek közt Bauer Béla écsi kosárfonómester tanítja az érdeklődőket. A rábakecöli „Bábi néni kincsesházában" tartott rendezvények zárónapján, szombaton programjaikat kapcsolják a helyi falunap rendezvényeihez.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/a_japan_vendeg_is_fonta_a_kosarat/2022335/

Beled–Rábakecöl - A költségvetés helyzetének javítása mellett a szakmai munkának is előnyére vált, hogy július elsejétől Rábakecöl csatlakozott a beledi körjegyzőséghez. Az első hónap tapasztalatairól Gál László jegyző beszélt a Kisalföldnek.

– Július elsejétől hivatalosan is csatlakozott Rábakecöl a beledi körjegyzőséghez, előtte két hónapig ismerkedtem a kistelepülés önkormányzatának munkájával – mondta Gál László jegyző. A körjegyzőséget Beled mellett Dénesfa, Edve és Vásárosfalu alkotják, ebbe a körbe lépett be a nyár közepétől Rábakecöl is. – Két cél vezérelte a kecöli testületet a csatlakozáskor, az egyik az anyagi megfontolás, a másik a szakmai munka javítása volt – jelentette ki Gál László.

A körjegyzőségek támogatása magasabb, mint az önállóké, az állam ösztönző támogatást nyújt a társult jegyzőségeknek.

– A rábakecöli hivatal működése a támogatás nyomán mintegy kétmillió forinttal lett olcsóbb. A második indokként felhozott szakmaiság is sokat nyom a latban, hiszen a beledi polgármesteri hivatal szakmai gárdája sokat segíthet a rábakecöli önkormányzatnak. – Napjainkban csak a szakosodott munkatársak tudják követni az államigazgatás sűrű változásait – jegyezte meg a körjegyző. Akár a műszaki ügyintézésről, akár a szociális feladatokról van szó, a gyakorlott beledi gárda mindig rendelkezésére áll a kisebb települések önkormányzatának. Gál László külön kiemelte a beledi pályázatíró csapatot, akik immár többéves tapasztalattal, megyei összehasonlításban is komoly eredményeket tudnak felmutatni.

– Úgy vélem, a következő évi költségvetés kidolgozásánál már nagyban számíthatok a beledi segítségre, átgondoltabb büdzsét tudunk lerakni a kecöli képviselő-testület elé – tette hozzá a körjegyző. Véleménye szerint az eltelt több mint egy hónapban nyitottabbá vált a kecöli ügyintézés és kidolgozottabbá a szakmai munka. Az új rábakecöli jegyző hetente két fogadónapot tart a dél-rábaközi kistelepülésen. Elbocsátással nem járt az új forma, a kecöli önkormányzat két munkatársa is ki tudja használni az úgynevezett prémiuméveket, a megüresedő helyekre pedig egy új munkatársat vesznek fel.

Gál László kijelentette: a körjegyzőség nem azt jelenti, hogy Beled ráerőszakolná akaratát a kisebb településekre, hiszen az elmúlt évek megmutatták, hogy a társult falvak polgármesterei jól tudnak együttműködni a beledi mikrotérség keretein belül.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/megtakaritas_a_koltsegvetesben/2025254/

Rábakecölben immár ötödik alkalommal rendezték meg a közelmúltban a huszonöt órás nonstop vetélkedőt. A csapatokat összesen mintegy hatvan helybéli fiatal alkotta, ám a nézőkkel és a segítőkkel együtt elmondható, hogy szinte egész Rábakecöl játszott a vetélkedőn.

Idén képzeletbeli Európa-túrára indultak a csapatok, az egyes feladatokat az EU tagállamainak szokásai, hagyományai szolgáltatták. Belgiumban Atomiumot építettek, hupikék törpikékké alakultak át a játékosok, vagy Hollandiában szélmalmot és dominócsigát építettek (domino day), patchwork tulipánt készítettek, kekszevő versenyen és fapapucsváltón vettek részt. Ausztriában jódliztak, míg Nagy-Britanniából a királyi családot hozták el a helyszínre, Németországban pedig ledöntötték a berlini falat. Finnországban részt vettek a feleségcipelő bajnokságon (Sonkajarviban júliusban rendezik meg évente), Spanyolországban ellátogattak a La Tomatina fesztiválra, melyet augusztus utolsó szerdáján Bunolban rendeznek meg (paradicsomdobálás).

A vetélkedőt végül az 1998-ban és 1999-ben győztes, hosszú szünet után visszatérő csapat, a Lánglovagok nyerték meg. A rábakecöli rendezvényt minisztériumi támogatással rendezte meg a helyi ifjúsági önkormányzat.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/huszonot_oras_vetelkedo/2025471/

Rábakecöl - Idén harmadik alkalommal rendezték meg a Luca-napi mívestalálkozót a településen. Első ízben tartottak kiállítást és vásárt az itt készített termékekből.

A harmadik alkalommal rendezték meg vasárnap Rábakecölben a Luca-napi kézmíves-találkozót. Az immáron hagyománynak számító rendezvényre nemcsak a helybéliek érkeztek, de nagy számmal jöttek érdeklődők a szomszédos kistelepülésekről és a megyeszékhelyről is. Vass László szervező elmondta: idei rendezvényükön újdonságnak számított az a kiállítás és vásár, melyet a helyszínen készült kézművestárgyakból állítottak össze. Hozzátette, visszatekintve az idei évre, elmondható, hogy a „Bábi néni kincsesháza" immár betölti azt a hagyományőrző szerepet, melyet még a 2005-ös kezdéskor szántak neki.

A fiatalok már várják a hagyományőrző programokat a rábakecöli Bábi néni kincsesházában, ahol az ünnepvárás kellékeit készíthették el a gyerekek.
– Húsvéti rendezvényünk, nyári kézművestáborunk és nyári túrázásaink megmozgatják a környék fiataljait, akik közben elsajátíthatták a kézművesség néhány fogását is – jelentette ki Vass László. Terveik szerint jövőre ismét találkozhatnak a rábakecöliekkel, bár ahogy a program szervezője keserűen megjegyezte: csak abban az esetben, ha a rendezvények anyagi hátterét legalább az idei szinten tudják tartani.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/unnepvaro_mivestalalkozo__/2040413/

Rábakecöl - Rábakecöl költségvetése év elején negyvenkétmillió forint hiányt mutatott. A háromnegyed éves költségvetés számai azonban tízmilliós többletről szólnak. A polgármester szerint takarékos gazdálkodás mellett sok pályázatot is nyertek.

– Évente száznegyvennégymillió forint a község költségvetése, melyből év elején mintegy negyvenkétmillió forint működési hiányunk volt – mondta el a Kisalföldnek Tuba Erik, Rábakecöl polgármestere. Azt azonban már örömmel újságolta, hogy a büdzsé háromnegyed éves teljesítési adatai már tízmillió forint plusszal kerültek a helyi képviselő-testület elé.

 – A téli időjárás miatti megnövekedett költségek és néhány helyi fejlesztés kifizetése miatt még változhatnak ezek a számok, ám azt gondolom, vannak még olyan tartalékaink, melyek nem engedik mínuszba a kecöli költségvetést – tette hozzá a dél-rábaközi kistelepülés első embere. Ez utóbbi esetében egy megnyert, tizenegymilliós pályázatra utalt Tuba Erik. A polgármester szerint a büdzsé örvendetes helyzetét takarékossági intézkedések bevezetésével érte el a helyi testület. Ilyen a kommunikációs (internet, mobiltelefonok) költségek több mint hétszázezer forintos lefaragása is, ám azt is hozzátette: sikeres évet tudhatnak maguk mögött a pályázatok révén is. Hat benyújtott tervükkel mintegy harmincötmillió forintot nyertek.

A takarékosság mellett kisebb fejlesztésekre is futotta Rábakecölben. A Petőfi utca bel- és külterületi szakaszát felújították, valamint egyéb útszakaszokat és a temető parkolóját is megjavíttatták ebben az évben.  Januártól a községháza egy falugondnokot alkalmaz, akinek hatékony munkája már meglátszik a helyi temető csinosításán. – Az iskola kilencvenes évekbeli építése óta nem volt még felújítva az intézmény tetőzete. Ezt, valamint a községháza és a tűzoltószertár tetejét is felújíttattuk  ősszel – mondta Tuba Erik. A köztereken elsőként helyeztek ki három szemetest és szintén költségvetést érintő kérdés volt a helyi falunap olcsóbb, ám színvonalas megrendezése.

Rábakecöl 2008-as terveiben egyebek közt egy térségi tűzoltóverseny megrendezése és a temető további rekonstrukciója szerepel.

– Már idén megdupláztuk a letelepedési támogatás összegét, de személyes terveim közt szerepel ennek további növelése jövőre, ezzel is segítendő a falu növekedését – tette hozzá Rábakecöl polgármestere.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/hianybol__tobblet_lett/2041127/

Rábakecöl - A rábakecöli Horváth családnál hat gyermek várja a Jézuskát. A szülők huszonegy éve házasok és úgy vélik, a gyermekek Isten ajándékai, ezért az életet meg kell becsülni.

– Igazán egyikünk sem hozta otthonról a nagycsaládos modellt, a férjemék hárman, mi ketten voltunk testvérek – mondta Horváth Gyuláné Varga Judit, aki a szentestén hat gyermeke, negyvenöt éves férje és a nagyszülők mellé ül le a karácsonyi asztalhoz. A negyvenhárom éves asszony huszonegy éve tart ki férje mellett a legnagyobb boldogságban.

„Elfogadtuk egymás után"

– Ezt hat gyermekünknek köszönhetjük, akik közül már csak hárman vannak velünk hétköznap is, hiszen a legidősebb, tizenkilenc éves Barbara már Csornán gimnazista és ugyanoda jár a tizenhét éves Helga is. Tizenöt éves Petra húguk Kőszegre jár gimnáziumba – mesélte a büszke édesanya. A tizenhárom éves Kinga otthon rendezi reggelente a tizenegy éves Barnát és a kilencéves Bonifácot. – Sosem terveztük a gyermekeket, egyszerűen megbecsüljük az életet és elfogadtuk a gyermekáldást egymás után – mondta az édesanya, ám hozzátette, ebben talán az is szerepet játszott, hogy első kisgyermeküket eltemették. Az egészséges életszemlélet szinte süt a Horváth családról, mint mondták, igény természetesen elképzelhető lenne, ám becsületes munkával megkeresett pénzüket úgy osztják be, hogy mindenkinek kerüljön és nem gondolkodnak azon, hogy még mit is szerezhetnének. Az apuka a helyi szövetkezetben dolgozik, nyaranta szinte sötétedésig. A ledolgozott órák után a családi háznál is foglalkozik állatokkal, ám hozzátette, egyre rosszabb feltételek mellett. A fiatal anyuka a helyi és a dénesfai óvodából hazajövet folytatja a munkát a takaros családi fészekben.

Horváth család: Legfontosabb a családi együttlét, mikor közös programokkal várják a Jézuskát. Ünnepeken a három nagyobb gyerek is csatlakozik.

Gyermeki felelősség

A dolgos hétköznapokon szinte minden felelősség az otthon maradt legidősebb gyermekre hárul. Kinga ad reggelit kisebb testvéreinek és szinte ő indítja útnak őket az iskolába is. Azt azonban az anyuka is megjegyezte, hogy hazajőve már nincs gondja a rendrakásra. A lányok sokat segítenek a tanulásban is azért, hogy szüleik tudják a ház körüli teendőket végezni esténként. A gyermekek nem bánják az otthoni munkát, ahogy Kinga megjegyezte, ezáltal nagyobb felelősségérzet alakul ki mindannyiukban.

Az együttlét a legfontosabb

Az ünnepek közeledtével hazaérkeznek a kollégista lányok is, velük együtt minden gyermek kiveszi a részét a készülődésből. – A következő két hét az, amikor teljesen együtt van a család és csak egymással tudunk foglalkozni – jegyezte meg Horváth Gyula, az édesapa. Már a kilencéves Bonifác is hangsúlyozta, a család együttléte, a közös programok mindennél fontosabbak. Ezekből pedig karácsonykor van bőven, hiszen a december 23-i közös fadíszítésen át a főzésig a gyermekek mindenben részt vesznek. Az ünnepi asztalnál a nagymama és a keresztmama is ott ül és az ajándékokat már közösen bontják ki. – Nincsenek a gyerekeknek extraigényeik, az ünnep díszeit is szinte magunk készítjük – mondta az anyuka. Érdekességképpen hozzátette, a karácsonyi ajándékozás a két ünnep közt eltelt egy évben összegyűjtött százforintosokból történik. – Első televíziónkat összegyűjtött ötforintosokból vettük – mondta. A szentestére mindenki kicsinosítja magát és közös énekléssel köszöntik a Jézuskát. Az éjféli miséig családi társasjáték folyik Horváthéknál, majd éjfélkor átvonulnak a rábakecöli templomba, ahol a fiúk a pásztorjáték szereplői. A karácsonyi ünnepekre és a dolgos hétköznapokra is gondolva az anyuka, Varga Judit kijelentette: „alapjában véve boldog családban élünk, a külvilág többszöri rossz ťhozzánk állásaŤ ellenére nem cserélnék senkivel".

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/az_eletet_meg_kell_becsulni/2041794/

Dél-Rábaköz - A rábakecöli önkormányzat évente duplázza a letelepedési segély összegét, ami jelenleg a legmagasabb a Dél-Rábaközben. A polgármester szerint a helyben lakás még nem elég a boldoguláshoz, munka is szükséges.

A jelenlegi négyszázezer forintos letelepedési segéllyel Rábakecöl toronymagasan vezeti a támogatási listát a Dél-Rábaköz települései között. Az átlagos összeg két-háromszázezer forint.

– A helyi önkormányzat szinte minden évben megduplázza a Rábakecölben letelepedni szándékozókat ösztönző támogatást. Kezdtük százezerrel, majd tavaly kétszáz-, idén pedig már négyszázezer forintot adunk a letelepedni szándékozóknak – mondta el a Kisalföldnek Tuba Erik. A település polgármestere hangsúlyozta, a támogatás feltétele, hogy tíz évig nem adható el a megvásárolt ingatlan és ugyanennyi ideig helyben kell laknia a családnak.

– A lakosság növelését és helyben tartását azonban nem csak ezzel segítjük, hiszen választható még az egyforintos telek (a kerekítés új szabályai szerint ez ugye ingyenes), ám a helyben lakókat egyéb kedvezményekkel is segítjük – mondta Tuba Erik példaként a szülési segélyt említve, melyet az utóbbi években többször emeltek, először tízezer forintot kaptak a fiatal anyukák, majd ezt ötezerrel, végül idén még százezer forinttal toldotta meg az önkormányzat.

A rábakecöli gyermekek után is jár húszezer forint vissza nem térítendő támogatás a letelepedő családoknak.

A harmincnyolc éves Márkus Gyula és családja nemrég kapott letelepedési segélyt. – Eredendően sárváriak vagyunk a feleségemmel együtt, a szüleim költöztek ide, Rábakecölbe és jó ideig náluk is laktunk, de huszonvalahány négyzetméter már elég kicsinek tűnt a hét- és tizenhárom éves gyermekkel – mondta el lapunknak a fiatalember. Tizenhárom év házasság után ez év elején – az önkormányzat támogatásával – végre saját házukba költözhettek a fiatalok. – Sok tennivaló és sok költség lesz még az épületen, de végre a sajátunkat építjük – tette hozzá Márkusné. A letelepedési és a gyermekek után járó segélyt is megkapták, ám az előzetes becslések szerint a ház felújításának a felét sem fedezi az összeg, ennek ellenére is bizakodva tekintenek a jövőbe.

A Márkus család hét- és tizenhárom éves gyermekkel együtt vágott bele az otthonteremtésbe.

A pénzbeni juttatásokon felül a betelepülők öt évig mentesülnek a kommunális adó fizetése alól Rábakecölben. – A betelepülés segítése önmagában nem elég, a helybélieknek munkát is kell találniuk, hogy érdemes legyen a Dél-Rábaközben otthont építeni – mondta a kecöli polgármester. Ő elsősorban a mikrotérség központjának fejlődésében reménykedik, Beled várossá válásával megnyílhat a felemelkedés útja a környező települések előtt is.

Hasonló reményekkel segíti a betelepülőket a szomszédos Vásárosfalu is. Itt kétszázezer forintos letelepedési segéllyel és kedvezményes telekkel is csábítják az új lakókat. A segély a településen öt év helyben lakást feltételez. Akárcsak Dénesfán, ahová évente egy-két új család költözik. A testület háromszázezer forint letelepedési segéllyel könnyíti meg az új lakók dolgát. Szintén háromszázezret ad a letelepülőknek a beledi önkormányzat és kétszázezer forinttal segítik az ide költözőket Edvén. A ciráki önkormányzat kedvezményes telekkel és százezer forintos támogatással csábítja a betelepülőket.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/rabakoz_duplajara_emelte_a_letelepedesi_segelyt/2050250/

Savariatelecom Kft munkatársai az m1 csatornára is digitális vevőt állítottak be. Ha az m1 hangminősége élvezhetetlen, a hangnormát – mint ahogy azt már a legtöbb csatornán – nyugatira kell állítani a televíziókészülékeken. Az ORF1 és ORF2 azért szűnt meg (mindenhol), mert az osztrákok beszüntették a földi analóg adást, ezért az ORF2 csatornára is digitális vevőt szereltek fel a helyi rendszerünkön. Az ORF1 régi helyére a Budapest tévé került. Kérem készülékeiket a fentiek alapján programozzák újra. 

Jobbára a Rábaköz északi és déli településeinek versenyévé fajult a szombaton megrendezett rábakecöli tűzoltónap.

Az önkéntes tűzoltó-egyesületek versenyén a Dél-rábaközi Rábakecöl és az Észak-rábaközi Osli versenyzői vitték el a pálmát. A közel huszonöt csapat részvételével megtartott versengés felnőtt férfi kategóriájának győztese az osli csapat lett, míg a nőknél a rábakecöliek győzedelmeskedtek. Az ifjúsági fiú kategóriában az osliak, a lányoknál a rábakecöliek győztek. A gyermekeknél az osli fiúk és a rábakecöli lányok bizonyultak a legjobbnak.

Az önkéntes tűzoltók, akárcsak egy éles helyzetben, mindent beleadtak a versenyen.

Bizony nem is árt az erősítés a hivatásosoknak, mert munka, oltanivaló mindig akad bőven. Ezt a verseny megnyitójában Tuba Erik rábakecöli polgármester is elmondta.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/eszak_es_del_tuzoltoverseny/2057548/

Győr - Varga Béla életének két nagy ugrása volt, az első, amikor elbúcsúzott Rábakecölön apjától és beállt Győrben kőművestanulónak, aztán a második, amikor bezárandó cégétől elköszönve magának teremtett munkahelyet. Fiának már természetes volt, hogy apjához csatlakozzon, így lettek társak.

Az igazgató azt várta el, amire ő is képes volt

Varga Béla építővállalkozását tizenöt éve jegyezték be a cégbíróságon. A győri 401-es szakmunkásképzőben végzett kőművesnek az első munkahelye a GYÁÉV volt. A törekvő fiatalember munka mellett végezte el a Hild József-technikumot, volt aztán építésvezető és vezetőhelyettes is, sok-sok nagy munkán dolgozott, aztán ő lett a vállalat nagy értékű házgyárának első embere. Az első embere, a legutolsó főnöke. Mielőtt 1992-ben szanálni kezdték volna a céget, még felújították a panelgyártó nagy csarnok 4-es blokkját. Aztán Varga Bélának másképp kellett újítani. Néhány hónappal korábban még százak főnöke volt, 1993-ban pedig a maga főnöke lett. Három GYÁÉV-es kőműves kollégájával és egy segédmunkással megalakította a Varga céget.

Falazott, maltert kevert

A volt igazgató kereken huszonöt évet lépett vissza az időben, ott tartott, mint indulásakor, pályája legelején. Vette a kőműveskalapácsot, falazott, de előbb megkeverte a maltert, ha nem győzte az egyetlen ember, a kis csapat segédmunkása. Első építtetőinek egyike mondta: Varga Béla csak azt várta el társaitól, amire maga is képes volt, és a főnök elöl járt a munkában.

Az első munkájuk Győrben, a Körtöltés utcában egy tizenkét lakásos társasház volt. Most Varga és Társa a cég neve, az építő- vállalkozás harminc embert foglalkoztat, a legtöbbjük törzsgárdatag, az állandó alvállalkozóival együtt még vagy hatvanan-százan Vargáék közvetítésével jutnak munkához. Varga Béla cégében a társ két fia közül a kisebbik.

Varga Szabolcs és apja, Béla cégének közvetítése révén hatvanan-százan jutnak munkához.

A most harmincéves Varga Szabolcs ugyancsak a Hildben végzett, aztán mindjárt azután, hogy leérettségizett, beállt az apjához.

Együtt élt az építészettel

Az apának még nagy döntés volt, hogy ott hagyja Rábakecölt, a földművelő apát, Szabolcs számára viszont mintha nem is lett volna más út. Az építészetről hallott, amióta csak feleszmélt. Aztán ugyanolyan magától értetődő volt az is később, hogy apja mellett egyenlő felekként dolgozzanak, egyenlők legyenek a munkában, társak. Hogy kinek mi legyen a reszortja, ez is természetes módon alakult ki. A kivitelezésben apjának nagyok a tapasztalatai.

Szabolcs, friss ismeretekkel, az előkészítő munkába dolgozta be magát. A cégben a vállalkozás, a sokféle szervezőmunka Szabolcs dolga és nem mellékesen ő adja el a lakásokat. A fiatalember három és fél éve nős, két fia van. A technikum után a tanulást Győrben folytatta a Széchenyin, majd átnyergelt Budapestre, most fejezi be az Ybl Miklós Műszaki Főiskolát.

Bátorság kellett a kezdéshez

Az apa azt mondja, a vállalkozásban a kezdéshez kellett a nagy bátorság. Az első években szaladtak a munka után, most már az egyik hozza a másikat. Igaz, hogy sok vállalkozás van a „piacon", ám a megbízhatókat mégis keresik.

A cégnél a két ügyvezető, apa és fia a kollegiális vezetés híve, nincs parancsolgatás. A munkatársak tudják a dolgukat, családos emberek, a keresetek pedig Szabolcs megfogalmazásával versenyképesek.
Varga Béla idősebbik fia bölcsész lett, francia–olasz szakos, Budapesten tanít a Pasaréti úti gimnáziumban.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/csaladmesek_varga_es_varga_egyutt_iranyit/2059413/

A Pajtaműhely Alapítvány szervezésében augusztus 6-tól 9-ig rendezik meg Rábakecölben, Bábi néni kincsesházában a „Mesterségek Napjait"

A négynapos rendezvény programjai közt kosárfonás (képünkön), mézeskalács-készítés és többek közt gyertyamártás is szerepel, ám megismerkedhetnek a fazekasságrejtelmeivel is. Több előadást is tartanak, dr. Barsi Ernő néprajzkutató és Zalka Csenge Virág írónő is Rábakecölbe látogat. A programokban fellép a szili Linkószer citerazenekar és a vági Rába Dalkör is.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/mestersegek_napjai_rabakecol_kincseshazaban/2065987/

2008.december 21. délután immár nyolcadik alkalommal hozták el a falu lakossága és az érdeklődők számára a gyerekek és pedagógusok a Karácsonyi Csengősző című műsorukat.

A polgármester köszöntője után a legifjabbak, az óvódások, majd a helyi alsósok adták elő karácsonyi műsorukat. Az idei évben először léptek fel vidékről kecöli unokák, akik egy szerepjátékot hoztak el nagyszüleiknek. A nagyobbak karácsonyi dalokat énekeltek és táncoltak. Az októberben megalakult nyugdíjas klub fellépése zárta a műsort, mely után a vendégek szaloncukrot valamint az asszonyok által sütött finom süteményeket és forralt bort fogyaszthattak. A fellépő gyerekek a nyugdíjas klub tagjai által az elmúlt hetekben készített ajándékokat vihették haza.

A rábakecöli Tuba család elmúlt húsz éve sok munkával telt. A „mellédolgozásra", csakúgy, mint 1989-ben, ma is szükség van. De már nem uborkáznak, saját kis földjükön gazdálkodnak. A rendszerváltáskor kapták vissza.

Tubáék – ahogy húsz éve is – Rábakecölben, az Új utcában laknak. A fiatal pár azóta középkorú lett. Házuk most is takaros, rendezett. Az udvaron az is látszik, hogy a munka húsz év alatt sem „fogyott ki" a kezük alól. A „mellédolgozásra" – melyről annak idején az asszony is beszélt lapunknak – ma is szükség van. A kérdésre, hogy alakult a sorsuk az elmúlt két évtizedben, Tuba László széttárja a karját: a gyerekek felnőttek, az ikrek is 23 évesek.

Vártuk, hogy jobb legyen

– Sok minden nem változott. A húsz év hamar elmegy, főleg, ha munkával telik az idő. Mindig azt vártuk, hogy jobb legyen, de az az idő nekünk még nem jött el – kezd a családmesébe Tuba László, aki most 54 esztendős és azóta is a helyi téesz dolgozója. – Igaz, autót cseréltünk. A tizenöt évest ötévesre. A befizetendő csekk időközben több lett. Szennyvíz, gáz például annak idején még nem volt. Az ünneplősön tudtunk spórolni, abból nem sokat szaggattunk el. Munkásruha annál több fogyott. Nálunk mindig is az volt a sorrend, hogy elsők a gyerekek, úgy a ház, végül mi, a feleségemmel.

A gyerekek felnőttek: a legidősebb, Lackó 29 éves, egy szanyi cég dolgozója. Csaba 27, két hete munkanélküli lett, a répcelaki gyárból bocsátották el. (Pár napra rá édesanyja is „megkapta a munkakönyvét" ugyanott.) A középső gyerek, Eszter 25 éves, főiskolás, az ikrek közül Judit szintén. Krisztinához nem volt ilyen kegyes a sors. A kislány sérülten született. Győrben foglalkoztak vele szakemberek, most pedig egy otthonban lakik, állandó felügyeletet igényel.

De hogy vidámabb témával folytassuk, Tuba Lászlóné arról számolt be, hogy házukról lefogyott a kölcsön. Egy összegben fizették vissza az 1990-es évek elején. És, hogy miből? A „mellédolgozásból".

Nem éri meg jószágot tartani

– Állatokkal foglalkoztunk – mondja az asszony. – Húsz-harminc disznót hizlaltunk, bikákat tartottunk. Volt egy kis uborkánk is. A férjem reggel fél héttől estig dolgozik, ha szezon van a téeszben. A rendszerváltás után szülői örökségként kaptunk egy kis földet. 4–5 hektárt művelünk, abból is jön valami mellékes. Az ólak, istállók ugyan már üresek, mert nem éri meg jószágot tartani.

– Sokat dolgoztunk mi is, később a gyerekek is besegítettek – veszi át a szót az édesapa. – Kisebb célokat tűztünk ki magunk elé. Ha gyűlt egy kis pénzünk, betömtünk egy lyukat. Nem lazíthatunk most sem, hiszen Csaba fiam is munkanélküli lett, a feleségem is. Az unokákat viszont már nagyon várjuk, de a gyerekek egyelőre nem akarnak „kirepülni" a fészekből. Mi máshogy nem tudjuk őket segíteni, mint hogy a keresetüket magukra költhetik, illetve félretehetik. Nem kérjük, hogy szálljanak be a háztartási költségekbe. Ha szükség lesz rá, persze, a munkánkra is számíthatnak mindannyian.

Megváltozott a fiatalok szemlélete

Tubáékat arra is kértük, hasonlítsák össze a saját fiatalkori helyzetüket a mostani fiatalokéval. Ők úgy látják, a szemlélet teljesen megváltozott két évtized alatt.

– Mi lassan haladtunk, amikor összekerültünk, ahogyan pénzünk volt. Elkészült a ház, de a szoba sokáig betonos volt, és üres. Aztán apránként minden a helyére került – gondolkodott el Tuba László. – Most a fiatalok felvesznek 20–30 millió forint kölcsönt, hogy egy év alatt a teljesen készbe költözhessenek. Mi annak idején akkor dobtunk el egy nadrágot, ha már nem fért rá több folt. Ma már évente többet is vesznek a gyerekek. És most már a nagy család sem jellemző. Pedig a nagy család, nagy boldogság.

Öt gyerekkel ma sem könnyű egy család élete. A házaspár tavaly jutott el először üdülni: egy hétvégét Zalakaroson töltöttek, a gyerekek fizették be őket. Amikor ezek a sorok megjelennek, Tuba László és felesége Bükön pihen. Ez a második közös pihenésük, pedig idén lesznek 30 éve házasok.

Végezetül azt kérdeztük tőlük, ha újra kezdhetnék, mit csinálnának másként? Tuba László felel: „Mi boldogok és elégedettek vagyunk így, ahogy vagyunk. Talán egyvalamit mégis. Nagyobb házat épülnénk, hogy mindegyik gyereknek jusson külön szoba."

Forrás: Kisalföld

Szerző: Cs. Kovács Attila