Műemlékek, épített örökség

Római Katolikus Templom

A településnek az 1700-as évek elején harang nélküli, famennyezetes temploma volt.1759-ben burkolták be, illetve építették boltozattá barokk stílusban. A szószék és az oltárkép 1780-as évekből származik. 1804-ben is volt építkezés, majd 1886-ban Zalka János megyés püspök idejében alakult ki mai formája. A torony kórussal bővült.

Rábakecöl 1900-ban önálló plébániát akart, a rendelkezésre álló telek üresen állt. 1912-ben a templom jövedelméből 68 000 koronát el is különítettek a célra, így új templomot és plébániát lehetett volna építeni, de a világháború ezt meghiúsította.

A templom a II. világháborúban belövéseket kapott, szétlőtték a plébánia melléképületét is. Helyreállítása hamar megtörtént, kifestését az 1957-58-as években Botka Lajos pélábános idején Samodai József végezte. A toronyban eredetileg négy harang volt, ám a háborúban kettőt elvittek, melyek a mai napig nem kerültek pótlásra.

A középkortól a múlt századig Szent István, az egyház első vértanúja volt a templom védőszentje. Ekkor tartották a búcsút. A vértanú emlékét festmény és szobor is őrzi. A törökök feletti, 1517. október 7.-i lepantói győzelem emlékére szt. V. Piusz Pápa rendelte el 1573-ban a Rózsafűzér Királynője ünnepét. 1716-ban vették fel a Római Kalendáriumba. Valószínű, hogy az 1886-os újjáépítésnél választották a templom új védőszentjévé a Rózsafűzér Királynőjét. A Búcsú ünnepe innentől október első vasárnapja.

A középkor szerzetesei kórusban imádkozták a zsoltárokat. A hagyomány szerint Szent Domonkos (1170–1221) Máriától kapta az üzenetet, hogy az olvasni nem tudó barátok és a nép az Üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a zsoltárok helyett. Ez a jelenet, a rózsafüzér átadása látható Rábakecöl egyszerű barokk templomának oltárképén. A falakon pedig „hagyományos” rózsafüzér imádság összes titka szemlélhető: Samodai József alkotása, a 15 nagyméretű freskó az 1950-es években készült.

Ritka nagy élmény egy térben ábrázolva, együtt látni az „örvendetes” olvasóban idézett történéseket (a kórus felett), valamint a „fájdalmas” és „dicsőséges” olvasóban ismételt eseményeket (a templomhajó mennyezetmezőiben).

Különös véletlen, hogy a művész a szentély boltozatára éppen az utolsó vacsora jelenetét festette fel. Így aztán Rábakecölben – már fél évszázaddal azelőtt, hogy II. János Pál pápa kiegészítette az ősi rózsafüzér imádságot – a „világosság” olvasó egyik titkát is beillesztették a képsorozatba. A templom rózsafüzér-galériája egyébként teljessé tehető, mert a még hiányzó 4 titok ábrázolása is elférne a szentély mennyezetén.

A templomhomlokzat fülkéiben állt Szent Vendel és Mária szobra.

Keresztek

Az országos műemléki védelem alatt álló klasszicista kőkeresztet, mely a temetőben található, 1834-ben emelték. Ezen túl további összesen nyolc kereszt lelhető a településen. Ebből egy a temetőben, öt a Kossuth utcán (8611 sz. közút), mely a település fő utcája, valamint kettő külterületen. Utóbbiak szintén a 8611 számú közút mentén, a belterülettől néhány száz méterre, egyik Beled, míg a másik Kenyeri irányában. A millenniumi kereszt fából készült, míg a többi kő.

Szobrok

Rábakecöl Kossuth utcáján összesen három szobor van, ebből kettő kőből és egy fából készült.

A település központjában, a régi lovas tűzoltókocsi kiállítóhelye, valamint a 2016-ban lehelyezett időkapszula mellett áll a Szentháromság-szobor. A téglalap alapú posztamensen a Szentháromságot ábrázoló szobor látható. Mindegyik "isteni személy" mellett ott van a saját attribútuma is:

Atya - háromszög, gömb

Fiú - kereszt

Szentlélek - galamb

A felirat sajnos itt már nem olvasható, így nem tudható biztosan, hogy ezt is a jubileumi szentév tiszteletére állították-e. Az állításra valószínűleg 1901-ben került sor, de 1-2 év eltérés lehetséges.

A templom előtt találhati az I. világháborús emlékmű, melyet 1926. június 27-én ünnepélyes keretek között avatták fel. A szobor "a harcba induló honvédet ábrázolja, aki kérges kezével magasba emeli a becsület zászlaját" - írta róla a korabeli tudósítás. A művészi kivitelű szobor alkotója ditrói Siklódy Lőrinc szobrászmávész. Az I. világháborúban elesett rábakecöliek névsora mellé később a II. világháború elesetteinek névsorát tartalmazó márványtábla is felkerült. A szobrot 2016-ban újította fel az Önkormányzat.

A Kossuth utca 59. számú ház előtt áll Páduai Szent portugál származású ferences rendi teológus és prédikátor szobra. A római katolikus egyház (ezen belül is a szegények) védőszentje.

A rábakecöli Szent Antal ábrázolása: jobb karján a jelképévé vált gyermek, bal kezében a szintén jelképévé vált liliom. A szobor fás szerkezetű, készítője: Schütz, Celldömölk. Soós Ferenc és neje, Erős Rozália emeltette 1913-ban.

Kápolnák

Rábakecöl külterületén két, jó állapotú „Szűz Mária neve” kápolna is található. Az egyik Miklósmajorban, a másik közvetlenül a 86-os főút mellett. Ez utóbbit – az egyházmegye talán legkisebb, alig 5 m2 alapterületű kápolnáját – minden utazó láthatja a megyehatár előtt.

Kúriák

Bár Gróf Cziráky kastélynak hívták, valójában kúriának épült, mára a falu körbeöleli, a település központja lett a Községháza.

A Rábakecölhöz tartozó Miklósmajorban épült (Esteerházy-Almásy-tiszttartói) kúria ma Állami tulajdonban van. Az egykor nagy létszámban lakott, gazdag kulturális élettel rendelkező, mára elhagyatott Miklósmajorban a kúria mellett egyetlen „cselédlakás” épület maradt fenn nagyon rossz állapotban, melyet meg kellene menteni az utókornak.

Római katolikus iskola

A Kossuth utcán 1930-ban épült a Római Katolikus Általános Iskola. Az épület 1997-ig folyamatosan betöltötte eredeti funkcióját. Ekkor az általános iskola alsó tagozata is átköltözött az 1991-ben átadott új iskola épületébe.

Köztemető

Rábakecölben a köztemető a település dél-nyugati részén, a Kenyeri ffelé vezető 8611 számú közút mellett található. A település túlnyomórészt katolikus vallású, a temetkezési szokások hagyományjellegűek. A temető három parcellából áll, múlt század elejéről találhatóak régebbi síremlékek. A felújított ravatalozó mellett fa harngláb, és két kőkereszt található.