Rábakecöl bemutatkozik

A Kapuvár-Beledi Kistérség legdélibb települése, egyben megyehatár, Győrtől 60, Soprontól és Szombathelytől egyaránt 55, Pápától 40 km-re elhelyezkedő település.

Régészeti kutatások a honfoglalásig vezetik vissza gyökereit: a Keszi hadtörzs folyami átkelőhely biztosítása céljából Kesző néven építette a település elődjét. A község első írásos említése 1162-re nyúlik vissza, Kun László király birtoka. 1291-ben III. Endre Kapu várához csatolja, s Keczöl sorsa ettől kezdve szorosan összefonódott Kapu várának történetével. Keczöl birtokjogával később a Kanizsay, Nádasdy és Eszterházy családok rendelkeztek. A törökjárás idején mindössze kilenc fő menekült meg, elrejtőzve az erdei mocsárban, de a kuruc-labanc háború is elnépteleníti és tönkreteszi a falut. A túlélők kitartása valamint a terület kitűnő természeti és gazdasági adottsága mindig új lendületet adott a fejlődésnek. A múlt század elejére mintegy ezerkétszáz fő élt itt. Az ötvenes évek gazdasági intézkedései radikálisan csökkentették a lélekszámát a mára 735 lakosú Rábakecölnek.

A község fontos közlekedési útvonal. A 86-os főút és a 8611-es utak kereszteződése, és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű 8428-as út, valamint a 2016-ban átadott M86 gyorsforgalmi út lehajtója jelentős átmenő közúti forgalmat indukálnak Vas megye felé az egykori Rába „vámhídon” keresztül Celldömölk és Sárvár, valamint a Balaton irányába. A buszközlekedés jó, sűrűn indulnak járatok a szomszédos városokba.

A település infrastrukturális tekintetben mára minden közművel ellátott, a belterületi útjainak 96%-a portalanított. A közüzemi ivóvízvezeték hálózatba a lakások 100%-a van bekapcsolva. A házaknál összegyűlő szennyvizet szennyvízcsatorna hálózatra kötik, az ellátottság 97%. A falu gázellátása 1993 óta megoldott. A teljes villamosenergia-hálózat kiépítése 1956-ban történt. A településen a szilárd és a szelektív hulladékgyűjtés is megoldott.

Rábakecölben a távközlési hálózat 1994-ben lett kiépítve, jelenleg fénykábeles összeköttetéssel rendelkezik. A településen belül földkábeles, illetve légvezetékes hálózat is található. 2011-től új csillagpontos rendszerű kábeltelevízió hálózat épült ki, melyen Internet és telefonszolgáltatás is elérhető.

2011-ben az iskola épületének átalakításával és kibővítésével valamint technikai fejlesztésével Soós Imre Kulturális Központ néven integrált közösségi szolgáltató tér kezdte meg működését.

A településen működik háziorvosi szolgálat, óvoda, bölcsőde, közkonyha, fiókgyógyszertár, posta, vegyesbolt, virágbolt, zöldségbolt.

Közösségi terek: kulturális központ, tornaterem, futballpálya, Bábi néni kincsesháza, játszótér és szabadidőpark, bitumenes kézilabdapálya, strandkézilabda pálya, tekepálya, kültéri kemence, valamint három közpark.

A településnek jelentős ipara, üzeme nincs. A lakosság döntően a közeli városok gyáraiban vállal munkát. Rábakecöl területének 87,4 %-a használt mezőgazdasági terület. Mintegy 1400 hektárnyi jó minőségű, átlagosan 32,1 AK értékű szántóval rendelkezik. Meghatározó nagy mezőgazdasági vállalkozás a Rábamenti Mezőgazdasági Kft (Termelőszövetkezet jogutódja). Vállalkozói és őstermelői növénytermesztés a jellemző, az állatállomány jelentősen csökkent.

A település érdekessége az egységes számozás. Nincs páratlan és páros oldal. Ez a házszámozás feltételezhetően a régi egyszerűbb faluszerkezet miatt alakult ki. A mai utcaneveket a ’60-as évek elején adták, ekkor a házak számozását is újraosztották.

A község határában folyik a Rába, a Keszeg-ér, a Répce árapasztó csatornája és a Kis-Rába, amely összeköti a Rábát a Répcével, valamint két horgásztó is található. A rábaközi településeken élő emberek eltérő neveken azonosítják, míg Vásárosfaluban a Keszeg-ér neve Linkó, Rábakecölben Barnak, régen pedig Bálványos-patak volt.

A település az árvízvédelmi töltések megépülése előtt évente többször kerültek víz alá. Ezek az árvizek határozzák meg a talaj összetételét is. Rábakecöl határára a jó minőségű, magas aranykorona tartalmú rétláp talaj a jellemző. Éppen ez a jó minőségű talaj lett a veszte a természetes növénytakaró eltűnésének. Az eredeti természetes növénytakaró színes mozaikját, azok sokszínű növényvilágát fokozatosan felváltotta az egyhangú, nagy parcellás, monokultúrás táj. A növény- és állatvilágban gazdag erdőterületek mára már elsősorban a Rába árterületére szorultak vissza. 

A folyóvizek mentén, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik Rábakecöl külterülete. A terület növénytanilag a magyar flóratartomány kisalföldi flóra járáshoz, állattanilag a kisalföldi faunajáráshoz tartozik. A Rába árterén páratlan értékű növényvilág található, jelentős létszámú a madár és a vadállomány. Szinte a teljes terület Natura 2000 védelem alatt áll. Több hektárnyi terület borul fehérbe tavasszal, a védett hóvirág ébredésekor.

Rábakecöl négy folyóvizének másféltucat kilométer vízfolyása és több, mint 300 hektár erdeje gazdag növény és állatvilágnak ad otthont a természetjárók és vadászok örömére. A Rába mellett két horgásztó is várja a pecásokat. Aki nem az evezőlapát mellett dönt, az nyeregre ülhet, két keréken vagy négy lábon, de hintóra is szállhat. Helytörténeti gyűjtemény mellett kulturális programokkal is találkozhatnak az idelátogatók. Az ínyencek pedig a nemzetközileg is egyedülálló szarvasgombás gasztro birtokon profi keresőkutyákkal indulhatnak izgalmas szarvasgomba vadászatra, majd többfogásos minőségi szarvasgombás kóstolóra.

A község tengerszint feletti magassága : 110 mBf.
Közigazgatási területe: 1860 ha, belterület 86 ha.
A község határában lévő erdőterület 345 hektár.