Győr - Varga Béla életének két nagy ugrása volt, az első, amikor elbúcsúzott Rábakecölön apjától és beállt Győrben kőművestanulónak, aztán a második, amikor bezárandó cégétől elköszönve magának teremtett munkahelyet. Fiának már természetes volt, hogy apjához csatlakozzon, így lettek társak.
Varga Béla építővállalkozását tizenöt éve jegyezték be a cégbíróságon. A győri 401-es szakmunkásképzőben végzett kőművesnek az első munkahelye a GYÁÉV volt. A törekvő fiatalember munka mellett végezte el a Hild József-technikumot, volt aztán építésvezető és vezetőhelyettes is, sok-sok nagy munkán dolgozott, aztán ő lett a vállalat nagy értékű házgyárának első embere. Az első embere, a legutolsó főnöke. Mielőtt 1992-ben szanálni kezdték volna a céget, még felújították a panelgyártó nagy csarnok 4-es blokkját. Aztán Varga Bélának másképp kellett újítani. Néhány hónappal korábban még százak főnöke volt, 1993-ban pedig a maga főnöke lett. Három GYÁÉV-es kőműves kollégájával és egy segédmunkással megalakította a Varga céget.
Falazott, maltert kevert
A volt igazgató kereken huszonöt évet lépett vissza az időben, ott tartott, mint indulásakor, pályája legelején. Vette a kőműveskalapácsot, falazott, de előbb megkeverte a maltert, ha nem győzte az egyetlen ember, a kis csapat segédmunkása. Első építtetőinek egyike mondta: Varga Béla csak azt várta el társaitól, amire maga is képes volt, és a főnök elöl járt a munkában.
Az első munkájuk Győrben, a Körtöltés utcában egy tizenkét lakásos társasház volt. Most Varga és Társa a cég neve, az építő- vállalkozás harminc embert foglalkoztat, a legtöbbjük törzsgárdatag, az állandó alvállalkozóival együtt még vagy hatvanan-százan Vargáék közvetítésével jutnak munkához. Varga Béla cégében a társ két fia közül a kisebbik.
 |
| Varga Szabolcs és apja, Béla cégének közvetítése révén hatvanan-százan jutnak munkához. Fotó: Szük Ödön |
A most harmincéves Varga Szabolcs ugyancsak a Hildben végzett, aztán mindjárt azután, hogy leérettségizett, beállt az apjához.
Együtt élt az építészettel
Az apának még nagy döntés volt, hogy ott hagyja Rábakecölt, a földművelő apát, Szabolcs számára viszont mintha nem is lett volna más út. Az építészetről hallott, amióta csak feleszmélt. Aztán ugyanolyan magától értetődő volt az is később, hogy apja mellett egyenlő felekként dolgozzanak, egyenlők legyenek a munkában, társak. Hogy kinek mi legyen a reszortja, ez is természetes módon alakult ki. A kivitelezésben apjának nagyok a tapasztalatai.
Szabolcs, friss ismeretekkel, az előkészítő munkába dolgozta be magát. A cégben a vállalkozás, a sokféle szervezőmunka Szabolcs dolga és nem mellékesen ő adja el a lakásokat. A fiatalember három és fél éve nős, két fia van. A technikum után a tanulást Győrben folytatta a Széchenyin, majd átnyergelt Budapestre, most fejezi be az Ybl Miklós Műszaki Főiskolát.
Bátorság kellett a kezdéshez
Az apa azt mondja, a vállalkozásban a kezdéshez kellett a nagy bátorság. Az első években szaladtak a munka után, most már az egyik hozza a másikat. Igaz, hogy sok vállalkozás van a „piacon", ám a megbízhatókat mégis keresik.
A cégnél a két ügyvezető, apa és fia a kollegiális vezetés híve, nincs parancsolgatás. A munkatársak tudják a dolgukat, családos emberek, a keresetek pedig Szabolcs megfogalmazásával versenyképesek.
Varga Béla idősebbik fia bölcsész lett, francia–olasz szakos, Budapesten tanít a Pasaréti úti gimnáziumban.