:: Rábakecöl :: Hírek

Aranyat terem a föld

A szarvasgombát a világ legfinomabb és egyben a legdrágább gombájaként tartják számon. A „föld aranyának” kilójáért akár 100 ezer forintot is elkérhetnek a piacon, a különleges darabok pedig több 10 millióért kelnek el.

A szarvasgomba különleges ínyencség, igazi kulináris élvezetet nyújt fogyasztóinak. Öt-húsz centi mélyen terem a földben, íze, és aromás illata semmihez sem fogható, a legegyszerűbb fogást is különlegessé teszi.

Magyarország jelentős szarvasgomba-exportőrnek számít, olyannyira, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot. A legtöbb természetes lelőhely hazánkban Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, ahol a szarvagombát gyakorta a „Jászság aranyának” nevezik, de megyénk is büszkélkedhet egy egyedülálló gasztroturisztikai lehetőséget nyújtó ültetvénnyel.

A szarvasgombák világába Érsek Gergely, a Rábakecöl mellett működő Érsek Éden tulajdonosa kalauzol el bennünket, aki maga is termesztő. A hozzá érkezők nemcsak hasznos tudásra tehetnek szert a szarvasgombáról tartott előadásain, de átélhetik a keresés izgalmát, melyet végül kóstolóval koronáz meg.

Aki gyors pénzkereseti lehetőséget lát ebben, azt ki kell ábrándítanunk. – Nyolc éve ültettük az első parcellát. A telepítés utáni 6. évben találtuk meg az első termőtestet – kezdte Érsek Gergely a nyári szarvasgombáról, aki egyébként séfként is használja a föld aranyát. Az ültetvény létrehozását hosszú, költséges kutatómunka előzte meg.A szarvasgomba szaporodásához gazdanövényre van szükség, melyre a tölgyek, hársak, gyertyánok és mogyorók a legalkalmasabbak. A gomba a növényből nyeri ki táplálékát, szimbiózisban él a fák gyökerével.

– A rábakecöli parcellára kiültetett fák gyökereit szarvasgombaspórával oltották be, komplett kutatóstáb készítette elő a csemetéket laboratóriumban. A nyári és a nagyspórás szarvasgombát termesztjük. A kései szarvasgombának jövő tavasszal várjuk az első terméseit, és van egy kísérleti parcellánk az isztriaira, amit a világon még senkinek sem sikerült termesztésbe vonni. Ebben is szeretnénk az elsők lenni. A gyökéren rajta van a gomba. Kiültettük a csemetéket, várjuk, hogy reagál a helyszínre – mesélte Érsek Gergely, akitől megtudtuk, hogy a számos fajból csak hatnak van gasztronómiai értéke.

A legdrágább az isztriai (Tuber magnatum), mely a globális liciteken, átszámolva több 10 millió forintért kel el darabonként. Az ilyen rendezvények bevételei általában jótékonysági célokat szolgálnak. A homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides) pedig csak Magyarországon, azon belül is az Alföldön, a homoki akácosokban terem. – Édes ízű, 16-féle cukor- összetevője van, így kis kreativitással igazi cukrászköltemények varázsolhatók belőle.

A földben termő gombát Balogi László szarvasgombász hozza felszínre hű segítője, Derű, a labrador segítségével.

– Együttműködik az emberrel, hatalmas a munkabírása, és nagyon kezes – jellemzi kutyáját Balogi László, aki, akárcsak Derű, tanfolyamon sajátította el a szarvasgomba-vadászat lépéseit. Derű jelzi, ha kiszagolta a gombát, leül, majd László átveszi a stafétát: – Szarvasgombászkapával, a lehető legkevesebb talajmozgással kerül a felszínre a gomba – mondta, hisz fontos, hogy az ne sérüljön. – Az első találat fantasztikus érzés volt, s a mai napig doppingol a szarvasgomba-vadászat sikere – tette hozzá.